Lacikám:

éppen csak az illendőség és saját megnyugtatásomra kérdelek: megkaptad-e új kötetemet az Élők és holtak-at, – tekintve hogy egy sorban sem jelezted érkezését. Mint jól tudod – közben mi hurcolkodtunk is, új címünk a túloldalon, – gyermekünk is megszületett, kislány, Sylvia-Antónia-Mária néven. Egyszóval nagy kavarodás volt körülöttünk és megeshetett, hogy értesítő leveled, akárcsak Fejtő Ferié visszaérkezett hozzád, mert címzett, R.Zs. ismeretlen már az Alkotmány uccában. Kötetedet igen köszönöm, nagy élvezettel olvastam. Sajnos a piac is ma pocsék, könyvek disznó drágák, örül az ember ha él. Ha ugyan örül! Remélem erőben, egészségben vagytok mindhárman. Kedveseidnek kézcsók, téged régi jó barátsággal ölellek:

Reményik Zsigmond