☰ Franco-Hungarian Literary Relations

Franco-Hungarian Literary Relations

DOR378

Pantheon Akademische Verlagsanstalt Amsterdam-Leipzig
Budapest
Date: 23-02-1939
Language: Hungarian
Repository: Petőfi Museum of Literature
Document type: Typed letter
Publisher: Tüskés Anna (21-11-2021)
Folio number: 1

Igen tisztelt Kolléga Úr,

tegnap érkeztem vissza Budapestről és egyelőre nem vettem a kerülőt Párisnak, mert e pillanatban a dolgot megállapodásra még érettnek nem látom. Meg azután feleségem tovább maradt Magyarországon és nélküle, meg az itteniek bevonása nélkül a dolog megállapodásra még elő nem készíthető.

Mert azonban én el tudom képzelni, hogy március második felében az ügy megegyezésre nálunk éretté válhat, szívesen referálom a dolgot, ahogy én látom. Ez pedig nagyon is pessimista.

Magyarország teljes jobboldalra dőlése már elkerülhetetlen és bizonytalan még az is, hogy Teleki mennyire jelentheti a minőségi javulást. Nekem a kalkulációt ennek az alapján kell felállítani és ebben az esetben a 800.000.- pengő bolti áru raktár értékelése még az 5%-os kulcson is túlzott, mert a kiadónak jobboldali múltja alig van, ellenkezőleg. Viszont elképzelhetetlen, hogy az újonnan keletkező olvasóréteg ehhez a meghaladott szépirodalomhoz nyúljon.

A mi itteni szokásunk az, hogy a könyvkészletünket 3 év után teljesen /1 centre/ írjuk le és ebben az esetben a Pantheon készlete is bizony értékében nagyon a minimumra csökken. Sok könyvkereskedővel beszéltem és bizony a Pantheon régi nagy prestige nagyon csökkent, bár én láttam, hogy az Ön megfeszített munkája pénzügyileg nagyon erősen javította cége pénzügyi helyzetét.

Mert ma tőkét innen keleti irányba elmozdítani még jó vallásúnak is ostobaság, ép a látottak alapján nem tudom követni az Ön objektív értékelési módszerét, amely az 5%-os raktárértékelési bázis mellett a Goodwillt, berendezést, matricákat és jogokat minden jogokat stb. értékelni tudja. Én nem tudnék innen végleg visszaköltözni és az egyetlen, hogy mint egy holland érdekeltség által megnevezett administateur delegeé, bizonyos időt hajlandó volnék a Pantheon szolgálatában ott tölteni. Így talán biztosítani lehetne azt is, hogy a kívánt haszon egy része talán transferálható lenne.

Itt én csak azt fogom tudni előterjeszteni, hogy a részvénykötegért szabad kb. 40-50.000.- pengőt, illetve ennen ellenértékét adni. Az Rt. természetesen felel a régi adósságokért, azonban a régi tulajdonosnak, illetve a kb. 35.000.- pengőt kitevő bankadósság garantálójának biztosítani kellene egy nagyon előnyös és hosszú időtartamú amortizáció lehetőségét. /10 év/

Amit mi itt külföldi értékben fizetünk, arra mi nem kívánunk részletfizetési kedvezményt, azonban természetes, hogy mi a Magyarország irányába elmozdítandó tőke nagyságát a minimumra kívánjuk redukálni. Hollandus cégünknél nem a tőke hiányzik, de a kedv, hogy Magyarországra investáljanak.

Ha ez mégis megtörténik, ez nem csak az én kedvemért történne, de engem szeretnének ezen az áron innen bizonyos fokig kikapcsolni. Ennek talán nem is ellenem van éle, hanem a mai vezetőség attól fél, hogy amilyen arányban én itt itthon leszek abban az arányban lesznek esetleg ők feleslegesek. Viszont mégis a feleségem és testvérei birtokában van részvényeink 99%-a.

Egy kissé talán őszintébb voltam, mint az feltétlen szükséges, de evvel kell és lehet csak elérnem, hogy a helyzetet teljesen tisztán lássa. Én nem sportból kívánom az esetleges vételárat lefaragni, de nekem a Pantheon sem a megélhetés, sem a visszaköltözés érdekében nem kell. A Pantheon itt csupán eszköz ahhoz, hogy a lassú átalakuláshoz szükséges nyugalmi helyzet itt elérhető legyen, hogy én ne legyek mint fenyegetés állandóan jelen.

Ha Ön nem kívánna teljesen megválni, nekem elég a majoritás is. Mi azonban a dolgot nem tartjuk annyira jelentősnek, hogy ezért egy holland forintban komolyabb összeget áldozatul hoznánk.

Ne méltóztassék elfelejteni, hogy a magyar nacionálszoziálizmus a kereskedelem és ipar és ezáltal az egész irodalom, meg könyvügy csődjét is jelentheti. Ön bizonyára ugyanúgy érzi egy esetleges európai konflagráció lehetőségét, mint én. Ön ebben a transakcióban ment valamit és a mi részünkről minden holland forint csak és kizárólag kockázat.

Különösen kockázat ez, mert ha a vállalat produkciója és forgalma nem növelhető, akkor a nagyon is tekintélyes regie mellett a vállalat majdnem passiv, de egyébként is a részvénytőke már régen leírandó lett volna, hiszen a mérlegben szereplő raktárkészlet ott lényegesen értékén felül állítódott be.

Ha a fentiekben említett, kötelezettség nélküli ajánlatot Ön tárgyalási bázisnak véli, akkor itt a dolgot tudom előterjeszteni és ennek az alapján elképzelhető az én párizsi látogatásom. Azonban előre is kell hangsúlyoznom, hogy én az 50.000.- pengőt egy elérhetetlennek minősíthető maximumnak tartom és az én végleges ajánlatom a 40.000.- közelében fog mozogni.

A magyar viszonyokra kell hárítanom a felelőséget, ha én ilyen nagyon tartózkodó lettem. És Isten látja a lelkem, engem inkább a „jóvallásúak” információja érintett ilyen nagyon rosszul.

Szíves köszöntéssel, igaz híve

Dr. Kollár Kálmán