Kedves Dormándi Kollega,

egy kissé később küldöm a feleségem leánykori nevén: Maria Theresia Veen kiállított német nyelvű meghívásunkat. Előbb ezt üzleti papíron állítottuk ki és akkor vele Hágába küldöttek, megváltozott a gyakorlat. Ottani érdeklődésünkre aztán közölték, hogy egy húsvéti látogatásnál nem érdemes ilyen komplikációt csinálni, mert meghívásra a párisi holland követség pár napos húsvéti tartózkodásra minden további nélkül engedélyezi, illetve megadja a holland vízumot, melynek alapján az átutazási vízumot a belgák is meg fogják adni.

Mert amint én írtam is, az esetleges megállapodást én nem az én nevemre és javamra, ellenkezőleg sógorom: L.J.Veen, az {L.J.Veen hollandi kiadó Rt.|} beltagja fogja létesíteni, kettősen fontos, hogy Ön jöjjön ide és nem én Párisba. Mert ha a megbeszélést szinte teljes terjedelmében mi fogjuk elintézni, nekem is, de Önnek is kellemes, hogy ő is találkozzék Önnel.

Minden körülmények között várom az értesítését, hogy mikor fog érkezni, hogy a pályaudvaron várhassam és azt is szeretném tudni, foglaljak-e Önnek szállodai szobát, avagy itteni barátainál fog lakni.

Mi itt a rendőrségen azt mondottuk, hogy Ön és M.Th.Veen régi jó ismerősök, aki budapesti tartózkodása alkalmával számtalanszor élvezte az Önök vendégbarátságát és így természetes, hogy Ön is eljön egyszer Hollandiába látogatóba.

Budapestről időközben még nem kaptam semmi újat, de a mérleg analízist és rapportot holnapra várom.

A híreim szép hazánk ügyeit illetőleg nem a legkedvezőbbek, de azt hiszem, hogy az Ön érdeke is az, hogy mi egyszer érjünk ennek a dolognak a végére, akár pozitív, akár negatív eredménnyel.

A közeli viszontlátás reményével szíves üdvözletekkel köszöntöm,

mindig igaz és készséges híve: Dr. K. Kollár