Kedves Lacikám,

mai postával írtam Laci bátyámnak és Ferinek, jelezve amit neked is jelzek, hogy ha valami közbe nem jön, e hónap vége felé, 25-25 körül néhány napra átutazóban Párisba érkezem. Kéréssel fordultam hozzájuk és ezúton hozzád is hasonló kéréssel fordulok, gondoskodjatok róla, hogy valaki várjon majd kinn bennünket az állomáson, nehogy végleg elvesszünk, mielőtt meglátnánk az Egyesült Államok szabad partjait. Talán Feri vállalkozik is erre a kellemetlenségre, minden esetre igen kérlek, ha talán neki nem lenne módja, hogy kérésemet teljesítse, nézzél te valaki után. Kérnélek benneteket, gondoskodnátok valami olcsó szállásról is, két-három napról lesz szó, mert hajóm március 3-án indul Londonból. Egyszóval tedd meg ezt a szívességet kedves barátom, ti már úgyis bennszülötteknek számítotok abban a városban, ahová én csak mind átutazó idegen érkezem. Remélem, nem okozok kellemetlen zavargást szerény kérelmemmel.

Hallom egyébként, vállalkozásod prosperál és minden reményed meg van a teljes sikerre. Ezt valóban nagyon kívánom. Remélem jól foglak találni benneteket. Addig is ölellek a régi szeretettel, kérve, add át kézcsókomat Olgának és üdvözletemet kislányodnak. Te pedig nézd el esetleges zavargásomat.

Mindég és mindenben tisztelő híved és barátod

Reményik Zsigmond