Igen tisztelt Uram!

Őszinte sajnálattal értesültünk arról, hogy nem kapta meg eddigi értesítéseinket sem arról, amikor kéziratai megérkeztek, sem amikor tájékoztattuk, hogy a véleményezés milyen stádiumban van. Sajnáljuk, hogy kapcsolataink ilyen kedvezőtlenül alakultak és érthetően rossz benyomást keltett Önben a véleményezés elhúzódása.

Annál inkább sajnáljuk, mert „Magányosan halsz meg” című művét illetőleg azt kell közölnünk, hogy kénytelenek vagyunk elállni kiadásától. A helyzet az, hogy az aszály támasztotta devizanehézségeink miatt messzemenően korlátoztuk azoknak a műveknek a kiadását, amelyekért devizában kell fizetnünk. Deviza-készletünket azokra a világirodalmi remekekre tartogatjuk, amelyek ki nem adása súlyos mulasztás lenne olvasóinkkal szemben.

Az Ön regényét illetően recenzenseink véleménye az, hogy érdekes olvasmány, amelyben szemléltetően mutatja meg egy testi fogyatékosságánál fogva mindenkitől elkülönülő, teljesen megába zárkózott asszony tragédiáját, de még csak meg sem kísérli sem azt, hogy lélektani magyarázatát adja a hideg asszonyi test lélektelen elzárkózásának, sem azt, hogy mélyreható társadalmi tartalmat adjon az elkülönülő ember természetes boldogtalanságának és tragédiájának. A gördülékeny, jól megírt, eseményeiben megindokolt cselekmény így megmarad a szórakoztató regény vonalán. Kedvezőbb körülmények között esetleg vállalkoznánk kiadására, jelen helyzetünkben azonban sajnálattal le kell mondanunk erről.

Másik művének értékelésével még nem készült el recenzensünk. Amint megkapjuk, értesítjük Önt.

Reméljük, hogy amint kedvezőbben alakulnak deviza-körülményeink, alkalmunk lesz kellemesebbé tenni kapcsolatunkat, s talán jövőre tervbe vehetjük egyik vagy másik művének kiadását.

Szívélyes üdvözlettel

/Olajos Mihály/

igazgató