Igen tisztelt Dormándi Úr,

köszönöm a nov 23. kimerítő levelét. Ez az írás inkább csak igazolása a levél megérkezésének, mert ebben a pillanatban érdemben arra nem tudok ma még válaszolni, de fogok.

Köztünk nem csak értékelésbeli differenciák vannak, de valahogy napról napra kevésbé vonz Magyarország, vagy ottani üzlet lehetőségei.

Valahogy el tudom képzelni, hogy míg itt teljesen otthon nem vagyok, naturalizálásom bizony még időt vesz igénybe, még pedig még egy-két évet, addig szeretnék egy fél lábat Magyarországon is tartani, vagyis biztosítani.

Én a Pantheonra 1935-ből emlékszem és nem tudom elképzelni, hogy azóta produkciója és régi készleteinek eladási lehetősége javult volna. A jövőt pedig azt hiszem egyikünk sem ítéli meg optimistán.

A régi kollegiális barátsággal köszöntöm: Kollár Kálmán