Kedves Uram,

a nyáron Sömjén direktora és közöttem szóba került levelezés során a Pantheon sorsa.

November 10.-én írtam neki, hogy én még nem adtam teljesen fel ezt a gondolatot, azonban szerény vélemény szerint kár volna olyan sok pénzt külföldről a zwangswirtschaftolt Magyarországba bevinni.

Ő ezt igen értelmesen úgy értelmezte, hogy én részben magasnak vélelmezem az akkor mondott árat, részben állandóan romlik az érdeklődésem Magyarország felé. Szóról szóra azt írta: „mindenesetre most valamivel komplikáltabb az esetleges transakció keresztülvitele. D. álláspontja ma sem változott. Csak a teljes megvétel lehet a discussio tárgya és az árból aligha enged.”

Én ennyire precíz nem vagyok az elhatározásomban, de el tudok képzelni rövid időn belül olyan helyzetet, hogy nem bánnám, ha valami Magyarországon is állna a hátam megett.

Viszont ezért nagyobb áldozatra mint F1.10.000.- kb. 250.000 fr. frank nem tudnék hajlandó lenni.

Nagyon örültem, hogy Sömjén a címét megírta, legalább kívánhatok minden jót és remélem is, hogy jól érzi magát.

Szívesen köszönti, mindig igaz híve:

Dr. Kollár Kálmán