Kedves barátom,

Sietve válaszolok leveledre, mert így talán még Osló előtt elér /bár ez nem valószínű és nem is nagyon fontos/. Jelenlegi tervek szerint én semmi esetre sem lennék szeptember 17.-18 előtt Párisban, de lehet, hogy csak 1-2 nappal később. Ezt majd csak augusztus legvégén tudom meg, amikor te úgyis Amerikában vagy. /Persze sajnálom, hogy Olgát ezúttal elmulasztom, de talán ő jön valamikor újra ide Pestre./ Tervem az is, hogy körülbelül 8-10 napot /inkább csak nyolcat/ maradnék Párisban, s onnan 26.-28.-án hajóznék tovább London felé.

A te tájékozásodra megjegyzem, hogy tudomásom szerint a Szépirodalmi kiadónál könyved a jövő év első negyedére van beállítva, s így aligha jelenik meg októberre. Vercors darabról sem sikerült pontos időt megtudni, csak annyit, hogy lesz bemutatója.

Úgy tudom Illyéssel fogsz találkozni Oslóban, róla hallottam, hogy odakészül – más magyarról nem tudok, de ez persze nem jelent semmit. Örülök, hogy könnyebben viseled a nyugdíjat – én már ott vagyok, hogy egész nap csak élvezem a kötetlenséget. /Holott itt egyre inkább számítok proskribált embernek, s nem is lesz könnyű bármiféle publikációt elérni, ha majd a Teleki könyvem végre megjelenik./

Így tehát három rövid hónap múlva remélem Párisban talállak, s akkor lehet nagy dumákat rendezni, amint ez magunkfajta öregurakhoz illik.

Előre is köszönöm kedvességedet, s mihelyt pontos időt tudok, értesítést küldök a te címedre. Juci nyilván felbontja majd, ha kiderül, hogy tőlem jött az értesítés. Addig is kezét csókoltatom a hölgyeknek, s téged szívből és igaz barátsággal köszöntlek Horváth Zoltán