Kedves barátom!

Csak ma térek vissza kedves januári leveledre, amelyért őszinte köszönet! Most kaptam meg ugyanis az útlevelemet, s csak most adtam be a francia vízum iránti kérvényemet, amelyhez a leveledet mellékeltem. Tervem az, hogy szeptember első napjaiban jönnék Párisba, ahol kb. 4 hetet kellene eltöltenem. Viszont már július végén elutaznék innen, mert Bécsben és Genfben is kell néhány hetet töltenem. Írok az Akadémia számára egy nagy monográfiát a 48-as magyar emigrációról, s ehhez gyűjtöm az anyagot. Ha komoly, hogy júliusban ideérkezel, akkor bizonyára találkozhatunk. Nem tudom, hogy állsz itteni lakhatási lehetőséggel, de teljes kényelmet és egyedüllakást tudok neked biztosítani. Én most, magamra maradván a Pasaréten lakom egyszobás lakásban, egy villaházban, nagy balkonnal, és minden nálunk lehető kényelemmel /melegvíz, konyha stb/ Úgy is megoldható, hogy teljesen egyedül lehetsz, mert én bemehetek a lányom közeli lakásába, amely nyáron üresen áll. /Eszternek két hete született hetedik gyermeke!/ Írd meg, ha ez a megoldás megfelel neked /persze van nálam takarítónő is, tehát teljesen el lennél látva/. S azt is írd meg, mikorra tervezed ideérkezésedet. Ha van alkalmad, szólj kérlek F. Ferinek, hogy tegye meg vízumom megadása érdekében a lehető lépéseket, ez nagyon jó és hasznos lenne. Nagyon örülök, hogy találkozni fogunk – mióta utoljára találkoztunk, történt egy és más velünk. A mielőbbi viszontlátás reményében, sokszor üdvözöl téged, s egész családodat

őszinte barátsággal Horváth