Kedves barátom!

Bizonyára csodálkozol, hogy ilyen hosszú szünet után adok életjelt magamról. Ennek, mint tudod, éveken keresztül súlyos technikai akadályok voltak az okozói, s az utóbbi tíz hónapban, mióta ezek az akadályok elhárultak, nagyban készültem arra, hogy belátható időn belül elkerülök felétek, s akkor jelentkezem. Erről a reményről egyébként most sem tettem le, s ha nem ér rendkívüli csalódás vagy meglepetés, akkor tavasz vagy nyár folyamán elkerülök arra is. Egyelőre pihenek, nyugdíjaztatásomat kértem és nyertem el. Ezt már november közepén megtettem, s most megkaptam a végzést. Felteszem, Pali nagyjából tájékoztatott mindarról, amit velem kapcsolatban tudott.

Most főleg rút önző okokból írok neked: szükségem lenne néhány legújabb magyar vonatkozású publikációra, s megkérnélek, ha van rá módod, küldesd el nekem keresztkötés alatt. A címeket alant közlöm, de ha tudsz más ilyen természetűt, azt is adasd postára. Rólatok többektől hallottam, nagyjából tudok felőletek mindent – s gondolom, te is tudsz felőlünk. Amit pedig nem tudnál, azt úgysem lehet írásban visszaadni – majd ha személyesen találkozunk. S remélem ez nem lesz átláthatatlanul messze időben.

Olga kezét csókoltatom, /azt hiszem már Jucinak is csak kézcsókot illik küldeni/. Ilyenkor jut eszembe, hogy nem csak én lettem öreg és hétszeres nagyapa, hanem te is. Téged régi barátsággal, szívélyesen üdvözöllek /s Ferit is/ Horváth

A könyvek: Temps modernes /magyar szám/

Fejtő: La tragédie de la Hongrie

Hommage de poètes français aux poètes hongrois