Kedves Dormándi Úr,

őszinte csodálkozással olvastam szíves levelét, amelyet nyilván indulatok diktáltak és nem tárgyilagos megfontolás. Trevesék 1937 tavasza óta nem számoltak el és mikor többszöri felszólításomra végre válaszoltak, azt írták, hogy csak a {Pantheonnak|} számolhatnak el. Honnan tudhattam tehát én, hogy van-e náluk követelés vagy nincs? /Eredeti levelet küldtem be Önnek/

Úgy mellékesen: egyetlen hangot nem hiszek Treveséknek. Sajnos, az ellenőrzésre egyetlen mód lett volna, ha Jolán tagja lenne az olaszt írók egyesületének, akkor minden könyve számozva kerülne forgalomba. De az fasiszta szervezet és inkább vesszen az egész.

Engedje meg, hogy emlékeztessem valamire. A Panteonnak semmiféle szerződéses megállapodása nem volt Jolánnal, sem a Mária, sem a Fej vagy írás külföldi jogaiból való bármilyen részesedésre nézve. Évekkel később, saját jószántamból, anélkül, hogy erre bárki bármi módon is kényszeríthetett volna, kötöttem a Pantheonnal megállapodást. Azt hiszem, ilyen körülmények között nehezen vonható kétségbe a jóhiszeműségem – és a barátságom.

Most már visszavonhatatlanul megcsinálom az elszámolást, amelyből látni fogja, hogy tulajdonképen olyan kis összegről van szó egyelőre, amiért nem is érdemes haragudnia. /Komoly jövedelem eddig csak a Macskából és a Férjhez megyekből volt./

Pár nap múlva küldöm az elszámolást, nagyon kérem addig szíves türelmét.

Megkülönböztetett tisztelettel őszinte híve

Kelemen Kálmán