Kedves Igazgató Úr!

Köszönettel nyugtatom a küldött 50 pengőt. Ugyanakkor beszámolok arról is, hogy a munka nagy részével már elkészültem és február első hetében talán be is fejezem. Ha Igazgató Úr helyesnek tartja, úgy a kész kézirattal azonnal fölutazom, tehát úgy február 10. körül. Igazgató Úr említette, hogy lehetséges volna a gépelési munkát Önöknél elvégeznem, ez már csak azért is nagyon jó volna, mert Igazgató Úr naponta megmondhatná nekem, ha valami kifogása lenne. Be kell vallanom, hogy ezért külön hálás lennék. Remélem ugyan, hogy amit írtam – tetszeni fog. Nagy örömmel dolgozom mostanában és erősen hiszem, hogy a munkám jó lesz.

Kérem tehát Igazgató Urat, írja meg nekem, hogy jónak látja-e így. Egyébként egészen különös ügyben szeretném kikérni Igazgató Úr tanácsát. Valaki harmadik személyről szeretnék írni, a Salakmosóról magáról. Igazgató Úr bizonyosan meglepőik ebben a percben. Szeretném ugyanis megkérdezni, hogy lehetséges-e manapság egy fiatalember számára elhelyezkedést találni. Ez a fiatalember, akiről a könyvet írtam, semmivel sincs derűsebb helyzetben a valóságban sem, mint azt könyvem végével megírtam. (Attól félek, Igazgató Úrnak ő nem lesz szimpatikus ezeken a dolgokon keresztül, hogy egy regényhős csak egy könyvön keresztül szimpatikus az embernek és furcsának fog tűnni, hogy az írónő a könyvön kívül is szeretne valahogy segíteni rajta.) Mert azt szeretnék és meg is kérem Igazgató Úrat, hogy ne gondoljon semmi rosszat, különösen róla ne, mert ő arról sem tehet, hogy én most ezt írom Igazgató Úrnak. Neki az a terve, hogy előbb-utóbb elmenjen hazulról és mint mondja, előreláthatólag kissé züllött exisztencia lesz belőle. Most nemrégen szerelt le a katonaságtól és azóta egy biztosító társaság igen kis fizetésű levelezője és gyorsírója. 23 éves. Igazgató Úr talán nem is tudja, hogy ilyen mai fiatalembernek milyen nagy a tehetetlensége. Valahogy olyképpen szeretnék segíteni rajta, hogy pályázatot adnék be egy kis szerény állásra az ő nevében, melyből mégis meg lehet élni. Amiért havonta legalább 160 pengőt fizetnek. Szinte az egész Salakmosót szeretném ehhez az ajánlathoz mellékelni. Persze ez csak akkor érne valamit, ha az irodalom a polgári és üzleti életben is tekintélynek számítana. De hátha találok olyan céget vagy egyént, aki egy kissé hitelt ad nekem.

Arra akarom kérni Igazgató Urat, hogy adjon tanácsot nekem. Ez a fiatalember reáliskolát végzett, perfekt gyorsíró és igazán nagyszerű üzletember, tud bánni az emberekkel, minden rendből és nemből. Ügyes, jó megjelenésű, egyébként mindaz, ami a Salakmosó, csak még sokkal elevenebb. Talán valami vállalat hajlandó volna kipróbálni képességeit, esetleg valaki nagyúrnak titkárja lehetne. Őszintén szólva nem is tudom, hogy milyen foglalkozások vannak még a világon, melyek kitűnő emberi tulajdonságokat és fejlett kereskedelmi ügyességet igényelnek. Igazgató Úr talán adhat valami tanácsot erre vonatkozólag. Előre is megköszönöm, ha igen.

A penzió tulajdonosának visszaküldtem a kért kulcsot, sajnálom, hogy Igazgató urat zaklatták miatta. Gondoltam, nem fog különösképpen hiányozni és hogy majd személyesen viszem vissza. Egyben közlöm, hogy a penzióban 12 pengőt fizettem.

Várom Igazgató úr válaszát és addig is vagyok igaz tisztelője

Gergely Márta