Kedves Laci,

szokásomtól eltérve nem válaszoltam rögtön leveledre, pedig nagyon örültem hallani rólatok. Kíváncsi vagyok a munkára, amin most dolgozol, s főképp szeretném hallani, hogy a könyvet szedik már. Ez a műnek a második élete, mintegy az anyaméhen kívül.

Bizonyos értelemben tényleg nem veszélytelen csak a munkában és -nak élni. Én ugyan nem tudok istenesebb dolgot, mint a megtalált feladatnak élni maradéktalanul. [?]rul, ha csak nem mániákus az ember. Persze, az ilyen igyekezetben sokat veszít az ember együttérzésben s közben még azt is hiszi, jó, mert békén hagyja az embereket s minden jót kíván nekik, csak lehetőleg hagyják őt békén. Viszont ha az aktív életben dilettánskodik valaki, abból nem jön ki semmi hasznosabb dolog.

Itt most nagyot változik a világ, egyszerre nagy a békekedv. Legutóbb egy itteni versantológiát olvastam s nagyon meglepett, hogy az utóbbi években hány fiatal angol költő költözött át ide. A szellemi életen itt hallatlan nyomás van, a lelkiismeret is csak akkor szólalhat meg, ha a közvélemény már ingadozik, különben el kell vetnie magától a közületet s őt is elveti a közület. Ellenzék itt nincs és ne lehet, csak outcast. Ezt Tocqueville megjósolta 120 év előtt. Ahol a közvélemény az abszolút uralkodó, ott a különvélemény árulás. Szóval érdekes itt élni, ha hagyják az embert. Dehogy feledkezem én el a Partos dologról. A helyzet azonban az, hogy az olasz cégtársunk elsikkasztott mintegy félmillió dollárt és nyomtalanul eltűnt. Ez, persze, rengeteg komplikációkat és főképp késedelmet okoz, s bizonytalanná tesz már biztosnak vélt dolgokat. Még egy pozitív reményem van, hogy rám bíznak egy üzleti utat a Távol-Keletre. Ez volna alkalom rá pénzt keresni s el is dől két-három héten belül. Ugyanakkor a magyar nacionalizált üzemek ajánlották fel, hogy vállaljam el a képviseletüket s meglátom, lehet-e abból felépíteni és kihozni valamit. Egyelőre csak tengődöm, s csak azért élek meg, mert semmi igényem sincs s úgyszólván egész jövedelmemet a gyerekeknek küldöm el. Piroska a kis fiúval Hollywoodban él, de még eddig nem ért el semmi pozitívet, de a fiú remekül érzi magát.

Zsófival egyre lazul az összeköttetésem, nagy ritkán írunk egymásnak, de ő nagyon jól van.

Hogy sikerült az Olga kirándulása? Juci hogy van a tanulással? S hogy jó pesti szólással éljek: hogy áll szerelem dolgában? Hallom, Havas Bandi nagy pozíciót kapott, különben ide nem igen jutnak el a hírek, rémhíreken kívül Magyarországból s pesti lapokat sohasem látok. Néha eszembe jutott, mily más fordulatot vehetett volna az életem, ha akkor beutazhattam volna Magyarországra, de ez a másik fordulat most szinte képtelenségnek hat. különben nyugodt vagyok és teljesen elégedetlen önmagammal, ami azért nem ösztökélő vagy termékeny, mert segíteni sem tartom érdemesnek magamon, valószínűleg kényelemből vagy tehetetlenség miatt.

Az nagyon hiányzik, hogy nincs kihez gyöngédlek lennem, jó volna megint szerelmesnek lenni. Látod, ilyen gondjaim vannak, alig hihető, mily jól megy tehát a dolgom, úgyszólván semmire sincs szükségem, ami kellene, nem lehet aprópénzre felváltani. Csak ép az egész van úgy rosszul, ahogy van.

Mindnyájatokat szeretettel üdvözöllek: Miklós