☰ Franco-Hungarian Literary Relations

Franco-Hungarian Literary Relations

FG_MTA17

Karlsruhe, Schirmerstrasse 5
Date: 07-04-1958
Language: Hungarian
Repository: Hungarian Academy of Sciences, Library, Department of Manuscripts
Document type: Letter written by hand
Publisher: Tüskés Anna (24-09-2018)
Folio number: 1

Kedves Imre,

Nagy érdeklődéssel olvastam levelét. Most a két levelére egyszerre válaszolok. Nagyon sajnáljuk a balesetet a karjával. Éppen a jobb karját érte a baleset, festőnek ez egy valóságos tragédia. Remélem mire sorokat megkapja már a javulás felé van. Nagyon megilletődtünk Vass Elemér halálhírén, és nagyon megható a levele amit itt mellékelek. Még szerencse hoy kiállításának sikerét megérte.

Nyári tervéről beszél, hogy délfranciaországba megy. Mi tervünk is az hogy Nizzába megyünk még nem tudjuk pontosan mikor : a nyári szünetbe valószínűleg augusztusban. Ne féljen a hőségtől, ott soha sincs túl meleg, mindig van egy kis szél és ha nagy meleg van, mindenütt lehet fürödni. Kitűnő alkalom lenne hogy a képeit láthassuk. Nagyon kiváncsi vagyok.

Édesapja kérését illetően tudtommal nem a Sica, hanem a Nanette Durand volt a Bereghi felesége. Már régen elváltak. Nem levelezünk a pesti francia követséggel, ez jobb nekik.

Miután 8ik éve már Németországban dolgozok, érdeklődésem lassanként a modern német irodalom felé fordult. Most fejeztem be egy tanulmányt a német svájci Dürrenmattról, egy genfi folyóirat számára. Szerintem ő egyike az európai drámaírók legbátrabb és legérdekesebb egyénisége. Ha színre kerülne ott Hollandiában valamelyik darabja (Romulus der Grosse, Ein Engel kommt nach Babylon, Die Che der Herrn Missipi, Der Besuch der alten Dame) ne mulassza el megnézni. Most pedig egy másik szintén svájci íróval foglalkozom Max Frisch-el. Regény és drámaíró, nagy perspektívával és szigorral ítéli meg korunkat.

Mindig nagyra becsültem Bartha Lacit mint embert és mint festőt is. Csodálatot érdemel hogy ilyen nehéz anyagi és erkölcsi körülmények között hű marad önmagához. Egy jó barátnőnk, aki már 25 éve él külföldön megkapta az engedélyt, hogy idős édesanyját meglátogassa. Szomorú képet festett az otthoni életről, egy hosszú levélben amikor visszajött Pestről.

Kedves Imre, bár ha a hollandiai tájkép nem inspirálja, remélem ez nem akadályozza abban, hogy jó képeket fessen.

Szeretettel öleljük régi barátsággal

François és Irène