Kedves Asszonyom,

Köszönettel vettem levelező lapját édes apja portréjával. Mi is minden jót kívánunk az uj évre.

Nem vártam meg hogy írjon a közös ügyünkről, hogy foglalkozzam vele. Többször írtam az ügyben Gallimard kiadónak (Erval úrnak akinél a kéziratom van). Miután nem kaptam választ, megbízást adtam unokatestvéremnek aki ügyvéd, hogy foglalkozzon az üggyel. 1976 október elsején a Gallimard titkárától kapta a választ mely szerint Erval úr tárgyalt egyrészt a Taha Hussein az Unesco tagjával, akitől a financiális kérdések, ami az irodalmi részt illeti, másrészt az Artisjussal, ami Krúdy Gyula műveiből szemelvény kiadását illeti. Végleges választ október végére ígérte. Ez a válasz még nem érkezett se az unokatestvéremhez se hozzám. Később az ügyvéd telefonon hívta fel őket, semmit nem határoztak Gallimardnál. Közbe megtudtam, hogy Gallimard Artisjustól megvette a kiadás jogait. (Nem tudom, hogy ez Krúdy összes műveiről van szó). Múlt évben megkértem egy barátomat aki Gallimardnak dolgozik, próbálja megtudni, hogy áll az ügy. Semmi sincs elhatározva. Ennél többet nem tudok tenni.

Szerintem egyetlen megoldás lehetséges.

1) hogy a Corvina Kiadó tegye az ügyet magává, ajánlja a Gallimardnak egy közös kiadást a két kis regényről melyeknek fordításaim az ő birtokukban van. (Bukfenc és Az utitárs). A Corvina többször kötött ilyen megegyezést Gallimard-al.

2) hogy hivatalos részről járjanak közbe Taha Hussein úrnál az Unesconál, hogy könnyítsen anyagilag is Gallimardnál a Krúdy kiadást. Ez nemzeti érdek lenne magyar szempontból.

Csak ha Magyarországból egy hivatalos személy fontosnak találná az ügyet, remélhető lenne eredményt elérni.

Tisztelettel és kézcsókkal maradok

FGachot