Kedves Tibor!

Bocsáss meg, hogy csak most válaszolok soraidra, melyeket Párisbol Knokkeba, majd onnan újra Párisba küldtek utánam. Innen a késés.

Teljesen igazad van, amikor figyelmeztetsz arra hogy a Két Asszony forditásáért nekem átutalt 500 frank sorsáról nem számoltam be Neked. Sajnos, ez egyáltalán nem jutott eszembe, amikor Emmanuelnél találkoztunk. A novella forditásakor közöltem Veled, hogy a rád eső összeget a Seuilnek fogom átutalni.

A helyzet az, hogy sajnos Della Failleéknek azonnal ki kellett fizetnem forditoi honorárium cimén 400 frankot, ami egyébkent messze alatta marad a szokásos forditoi tiszteletdijnak. Ezen kivül még valami gépiroi költségem is volt – már nem emlékszem pontosan mennyit. Mint ismeretes a folyóiratok a Preuves-t kivéve csapnivalóan rosszul fizetnek – ebben az esetben mindössze 500 frankot – és De la Failleéktöl nem kérhettem társadalmi munkát, mint sajátmagamtol. Igy tehát a 400 frankot kifizettem nekik, azt gondolva hogy ezzel egvetértesssz. A fennmaradó mintegy 50 franknak a Seuillehez való átutalásával nem akartalak megsérteni. Bocsáss meg, hogy mindezt nem közöltem már régebben Veled.

Ugy gondoltam a dolgot végülis közmegelégedésre rendezni; hogy amikor a novella könyvalakban megjelenik, a forditoi honoráriumból levonjuk az általam már kifizetettt összeget és ezt Neked utaljuk át. Remélem ezzel egyetértessz velem.

De la Failleék jelenleg valahol Korzikán nyaralnak, de amint visszaérkeznek <…> Brüsszelbe, alküldöm a nyugtát a kifizetett 400 frankról.

Itt nincs semmi különös ujság. Azt úgyis tudod, hogy Illyés Knokkeban megkapta a költi [?] nagydijat, ami Ungaretti és Saint John Perse után nem csekélység.

Egészségileg közepesen vagyok, remélem nálad nincsen erre panasz. Tudod, hogy a francia televízióban Max-Paul Fouchet ezelött néhány héttel legalább tizperces elöadást szentelt a G.A. -nak, amelynek során a regényt remekmünek minősítette? Képzelheted mennyire örültem ennek. Ugy gondolom a kiadó már értesített rola.

Böbe kezeit csokolom.

Hived

László