Kedves Laci,

megkaptam leveledet, köszönöm. De arra kérlek, ne küldd el nekem a keféket, képtelen vagyok arra, hogy magam ellenőrizzek mindent, amit leforditanak tőlem, ahhoz sajnos tul sok nyelvet tudok s túl kevés az erőm és időm. Annak azonban nagyon örülnék, ha Kele­mennek elküldenéd, ő <…> szívesen el is vállalná – beszéltem vele – de hát ezt neked kell vele elintézned.

A jelzőtlenségről szóló ujságcikk az egyik álláspont, én is irtam már ilyet. De nem huzható rá minden iróra, müre és korra, hisz külömben [!] miért találta ki volna az emberiség a jelzőt!

Amerikában várják a forditásodat, hogy dönthessenek a könyvről, Olaszországban ugyancsak, hogy ellenőrizhessék az olasz forditot.

Szivélyesen üdvözöl