Édes Lacim,

a legnagyobb bajban vagyok: néhány emberǀ:nek:ǀ meg akarom köszönni párizsi vendéglátásukat s nem tudom a cimüket. Légy szives, ird meg lehetőleg postafordultával a következőkét:

Fejtő

Beck Andris

Kecskeméti Károly

Heltai uj cime

Dormándi

valamint Londonban:

Tábori Pál

Ignotus

Cs. Szabó

<…>

A regénykézirat a jövő hét közepén megy. Miben állapod­tatok meg a kiadókkal?

Még egy szivességet kérnék: a Figaro Littéraire egyik szerkesztője, Le Clec’h – azt hiszem Albin Michelék biztatá­sára – elszedte két német kéziratomat azzal, hogy három napon belül nyilatkozik és fizet. Azóta hirét sem hallottam, noha egyszer üzenten neki, már nem tudom kivel, s megkértem, küld­je vissza a kéziratot Londonba. A kéziratra tulajdonkép nincs szükségem, van másik példány, de bosszant a pimaszsága s nincs kedven annyiban hagyni a dolgot; nem tudom, te ismered-e, vagy talán Fejtő?... mindenesetre azt szeretném, ha válaszra bírná valaki. Most jut eszembe, hogy Albin Michelnél Mme Pasquier volt az, aki megteremtette köztünk az érintkezést (áldassék érte a neve!) Ha tehát nem kerül nagy fáradságodba....

Id. Mme Garát a jövő héten meglátogatjuk.

Nagy nyár van itt s nagy csönd, minden porcikámmal szivom. Ölellek