Kedves Laci,

mint legtöbbször, most is köszönéssel kezdjük a levelet: köszönjük a könyveket, Ikával való törődésedet s szereteted minden jelét. Megkaptuk {Karácsonnyal-Sauvageot-val folytatott levélváltásodat, vitádat[1]. Érdemes ennyi idődet, erődet belefektetned? Az antológia érdemeit, a fordítás terén való nyitásodat, nagyszerű eredményeidet senki, semmi nem vitathatja el, olyan tekintély vagy már és maradsz benne. Mennyi mindenre használhatod energiáidat, értékesebbre, ne hagyd magad megállítani! – Egyébként is az az érzésem, hogy Karácsony nem akart téged megbántani, becsül téged és a munkádat. Persze, magamról is tudom, mennyire idegállapot kérdése, hogy az ember mit, hogyan fogad és min hogyan teszi túl magát. Nagyon örülnénk, ha nem áldoznál egy percet sem ilyen vigalmakra, sok szeretettel kívánjuk, hogy energiádat tovább is a magyar irodalom érekében használd fel, mint eddig, és melegen ölelünk

                                    Gyula, Flóra

Szánd rá magad s írj néhány sort, hogyan vagy!

[1] Vö. 259. lábjegyzet.

Publications

„Hadúr ?megfizet érte, reméljük!” Illyés Gyula és Gara László levelezése 1939–1966, éd. by Borbála Kulin, Budapest, Balassi, 2007, 167.