Kedves Lacikám,

            Kettős keserűséget okozott a – dokumentum[1]. Egyrészt a tény, másrészt a hatása, rád. Hogy öltözzem föl most lelkileg a rabbik rabbijává, hogy elmondjam az erre való egyetlen bölcsességet? Lacikám, a te érdemed, a munkád eredményessége, rangja úgy benne van, hál’ istennek, már a köztudatban is, hogy itt csak egy pohár bor segít.

            Feledd el, nézz nagyobbra, – van rá tekinteted is, erőd is!

            Sajnálom, hogy nem tudunk együtt tölteni most legalább egy félórát, hogy egy kis hátba vágással lenyelessem vagy kiköpessem veled végleg ezt a dolgot. Sokat beszélünk rólad és sok szeretettel ölelünk, annyival, hogy adj át belőle Ikának is,

Gyula, Flóra

[1] Az említett dokumentum Gara vitázó hangú levélváltása Karátson Endrével. Karátson Endre 1965.

november 23-án a párisi Ecole des Langues Orientales-ban tartott előadást a magyar költészet franciaországi sorsáról, mely során kritikával illette a Pogány-Géo-Charles (Párizs, 1927) féle antológiát és Gara műfordítási módszerét. A felháborodott Gara levélváltásukat szokszorosította és elküldte barátainak. A levélváltás a mellékletben olvasható.

Publications

„Hadúr ?megfizet érte, reméljük!” Illyés Gyula és Gara László levelezése 1939–1966, éd. by Borbála Kulin, Budapest, Balassi, 2007, 166.