Drága Gyulám,

            Remélem megkaptad egymás után küldött két sürgönyömet: egyikben új prózaverseket kértem, mert ezeket nagyon élvezik a kollégák, a másikban pedig Spender[1] érkezéséről értesítettelek, akiről nálam is jobban tudod: egyik legnagyobb élő angol költő és aki rendkívül szeretne találkozni Veled. Remélem, mire ezek a sorok odaérnek, már beszéltél is vele.

            Seghersnek leadtam a kéziratot, egész parányi húzásokkal és az összes javítások átvitelével. Seghers a terjedelmet megfelelőnek tartotta. Elvitte magával Svájcba a kéziratot (ahova még aznap elutazott) és ott olvassa el. Igen melegen és barátian fogadott és arra kér Téged, ne feledkezz meg ígéretedről, hogy az Attila kötet bevezetését[2] megírod. Azt hiszem, ez volna a legjobb válasz azokra a gáncsoskodásokra, amelyek ebben az ügyben mindmáig folytak.

            Nagy kedvem volna az Illyés tanulmány párisi fejezetét eredeti formájában magyarul itt publikálni, megemlítve persze, hogy a magyar közönség számára némi változást eszközlök az eredeti francia szövegen. Szerintem ez érdekes volna, de természetesen meg kell előbb kérdeznem a véleményedet.

            Szeretném, ha megírnád, mikorra tervezitek az útat, hogy szabaddá tehessem magam arra az időre.

            Mindhármatokat szeretettel ölel

                                    László

[1] Stephen Spender (1909-1995) angol költő.

[2] A Poétes d’aujourd’hui József Attila-kötetének terve sajnos nem valósult meg. Vö. 150. és 152. lábjegyzet.

Publications

„Hadúr ?megfizet érte, reméljük!” Illyés Gyula és Gara László levelezése 1939–1966, éd. by Borbála Kulin, Budapest, Balassi, 2007, 153.