Kedves Gyuszi,

            nem tudok beletörődni abba, hogy a könyved, a Lettres Françaises különszáma és a többi távollétedben jelenjen meg. (Tegnap jött ki egyébként az Europe legújabb száma három verseddel[1]; példány megy.) Szerény véleményem szerint ma és itt többet tudnál tenni a magyar irodalomért, mint bárki akárhol – és talán nem is túl sok fáradsággal; szó sincs arról, hogy könyvkereskedésben dedikálj! Nagyon remélem, hogy ezt az illetékesek is meg fogják érteni: itt egyes irodalmi körök igyekeznek ezt megmagyarázni…

           Seghers csak néhány nap múlva érkezik vissza, addig nem tudok könyvet küldeni; szigorúan meghagyta ugyanis, hogy amíg Te nem jössz, addig tilos a könyvet forgalomba hozni. A kötet hivatalosan még nem jelent meg és jómagam is csak nehezen tudtam annakidején egy pár példányt kikönyörögni a titkárnőjétől.

            Sajnos mindezideig még nem láttam kritikát a darabodról[2] (csak nem vetett fel ideológiai problémákat[3]? Hogy nagy siker, azt persze már több oldalról tudom. De szerettem volna látni. Talán majd itt, az egyiket. Ki tudja? Különös gubók szülhetnek pillét!)

            Száz szónak is egy a vége: változatlanul nagyon várunk mindkettőtöket és nagyon remélem, hogy amire ezeket a sorokat megkapod, minden elintéződik. Kézcsók – és téged igaz szeretettel ölel

                                    Gara László

[1] Europe, 1956, No. 121-122, 173-181.

[2] A Dózsáról.

[3] A Dózsa bemutatóját követő kritikák egy-két irodalmi szempontú megjegyzésen túl a dráma által felvetett ideológiai problémákra koncentráltak, s főként Zápolya és Dózsa viszonyát, Mészáros és Dózsa szerepét elemezték. Az előbbiben egyesek a népi írók és a fasiszta kormány közötti viszony áttételes ábrázolását és ezzel utólagos mentegetését vélték felfedezni (Nagy Péter, Sőtér István). Kifogásolták, hogy Dózsa nem eléggé forradalmár, s hogy Mészáros forradalmi útját irreálisnak tünteti fel az író, s ezzel hitelteleníti azt. (Klaniczay). A darabot „történelmietlensége” és „pesszimizmusa” miatt is bírálták.

Publications

„Hadúr ​megfizet érte, reméljük!” Illyés Gyula és Gara László levelezése 1939–1966, éd. by Borbála Kulin, Budapest, Balassi, 2007, 56.