Kedves Gyerekek,

csak nagyon késve válaszolok, pedig azonnal akartam, de kb. pünkösd előtt óta a parlamenti törvénybe iktatásig a legnagyobb munkagőzben éltünk, ami talán valaha is volt a kultuszmin. tájékán. Dúlt a nagy egyház–állam háború, vagy inkább egyezkedő tárgyalások, már azokkal, akik tárgyaltak… minden nap robbanásig feszült volt számomra, jegyzőkönyv vezetésekkel a nyakamon, míg jó gazdám békés nyugalommal és derűvel állta az egészet. Nagyon jólesett, hogy nyomainkat fedeztétek fel legalább, ha már a személyes ottlét véglegesen oda. – Az igazán nem számít, hogy a magam csonka életével átrohanok-e néha, átutazóban Párizson. – De hát a könyvről akarok írni. – Löbl ijedezett, hogy a megállapított kultuszpéldányok átvételével baj lehet, ezért még utolsó levonatban elolvastam az egészet, hogy nyugodt lélekkel ajánlhassam minden ilyen veszély esetén. Nagyon sok jót és szépet és rávillámló újat találtam benne, de mindez nem homályosíthatja el a legfőbb kifogást, hogy elsietett, túlkorai kiadás volt. Érni, teljesedni kellett volna, hagyni és szükségtelen mohóságnak minősíteni, a kiadó felelőtlenségének is, hogy így kihajtotta ezt a könyvet. Persze az „érdekeltek”, így elsősorban Bóka rendkívül felháborodott és azt széltében mondja is, hogy hazajöveteleteket várja, hogy kellően kifejthesse. Abban nincs igazad Ágnes, hogy ez majdnem marxista könyv. Ezt csak elfogultsággal mondhatod, de valójában a „szimpatizáns” színezet is halvány jellegzetessége. – Előttem legfőbb értéke a sok kitűnő megállapítás amellett, hogy szépen írott munka, de hát az is igaz, hogy ha ilyen túlvilági boldogság adódik számotokra: egy évet külföldi, felelőtlen, játszó együttlétben tölthetni, akkor túlzás közben könyvet összeütni, csak hogy meglegyen, távol a gyökerektől, a könyv születésétől, amihez való bábáskodás különösen ilyen érzékeny kortársi atmoszférában szinte nélkülözhetetlen. – Persze ez eső után köpönyegbeszéd, de őszintén akartam beszámolni. – Véleményem szerint jókora bővítéssel kell majd ujra kiadni később, és jó volna, ha Balázs közben hazaküldene cikkeket, esetleg refl exiókkal a kritikákra, amelyeket biztos ismertek a Magyar Intézet sajtóanyagából.

Kedves Gyerekek, nagyon jó lenne esetleg kint találkozhatni, ha igaz, aug. végén átutazom Párison Southamptomba, de Ti akkor már biztos hetedhét országon túl lesztek. – Köszönöm szépen leveleteket és ne haragudjatok, hogyha nem tudtam nyugtatóbb levelet írni.

Igaz szeretettel:

Fifi.

Publications

Buda Attila, „Szorong a szívben a világ” Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs itáliai, valamint franciaországi levelezése 1947–48-ból, Táguló körök: Tanulmányok, dokumentumok az Újholdról és utókoráról, szerk. Buda Attila, Budapest, Ráció, 2014, 277–278.