Édesanyám!

Tegnap írtam a hosszabb levelet (mellékeltem), s ma már kaptam Évától is híradást. Nagyon örülök, ő megírja a Baumgarten névsort, de azért ujságot szeretnék látni! S valamit kérek: a Rába Gyurka kötetét, a Buvárt egy Félgyertya nevű kocsmában hagytuk egyszer. (Nem is mi hagytuk, más hagyta ott a mi példányunkat) Ez az Ujhold-kocsma: Centrál után odajárnak a fi úk. Ha Éva majd hazajön – nem tudom, meddig marad – s ha elmegy ide Centrál után, kérje a kis pincértől a könyvet. Az már tudja. Ha ez az egész túl bonyolult, vagy nincs meg a könyv, akkor tessék valahogy szerezni egy ilyen kötetet – de hiszen Anyámnak is megvan! – és tessék elküldeni. Rába Gyurka különben biztos szívesen ad, de kár volna a kocsmában hagyni. Ezt az egészet Éva tudja elintézni – illetve a saját példányát Anyám is elküldheti. T. I. írni akarok Rába könyvéről s otthon hagytuk. – Nem tudom, mennyi most otthon a cigaretta: ha nem okoz nagy nehézséget, vékony könyvek közé pakolva (folyóiratok) lehetne vagy 100 Magyart küldeni, itt így szokták – bár nem tudom mennyi a csomagdíj. Itt drága és rossz a cigaretta. Persze nem szabad ráírni a csomagra! Előre is köszönettel a könyvért, sok csókkal:

Ágnes

Még valami! A cigarettát – ha érdemes küldeni – Újhold közé lehet csomagolni: juliusi szám van otthon, s Örkénytől el kell kérni az egyetlen első számot. Ez fontos. Ez is Évára és Centrálra vár. S cigaretta ide-oda: Buvárt és Ujholdat okvetlen tessék küldeni. Az nem nagy csomag.

Csók:

Ágnes

Az első számot persze ne tessék ide küldeni. Ez csak vissza viendő nehogy elvesszen.

B.

Publications

Buda Attila, „Szorong a szívben a világ” Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs itáliai, valamint franciaországi levelezése 1947–48-ból, Táguló körök: Tanulmányok, dokumentumok az Újholdról és utókoráról, szerk. Buda Attila, Budapest, Ráció, 2014, 210–211.