Édes Anyám és Éva!

Ne ijedjetek meg, hogy csak most írok részletes levelet, de egy-s-más meglepetés ért bennünket itt, Rómában. Hogy a kellemetlenen kezdjem: irtó hideg van; egy renaissance-palotában lakunk, ami igen szép, csak jégverem és hodály. És: Rómában 40 éve nem volt ilyen hideg, mint idén. Az akadémián (kollégiumban) mindenki beteg, reumák, lázak, influenzák dúlnak, magam is már másnap leestem a lábamról, hogy megérkeztünk. Nem tudjátok elképzelni a hideget! A szobánkban csak ágyban és ott is kesztyűben lehet kibírni. Most ágyban fekszem influenzával, már volt orvos nálam (ingyen jár mindenkinek), nincs baj a mellhártyámmal. Persze, az utcán is hideg van, bár még ott sokkal kibírhatóbb, mert jár az ember. Igen keveset láttunk még, berendezkedés, jegykiváltás, stb. gátolt. De ha fölkelek!

Mert azért nagy reményeink vannak. Bármikor beállhat a meleg, csak az északi szél délire kell, hogy változzék. Aztán a fűtéssel is egyre fenyegetnek (központi fűtés volna), de ebben nem hisz a kutya sem. Szóval lehetetlen, hogy ilyen hideg maradjon, át kell vészelni. Kissé el vagyok keseredve – elvégre jégveremben nyavalyáskodni Pesten is lehet. Voltunk már a Szt. Péterben, a Gesú-ban [!] (az első barokk templom), a Trajanus-forumon, stb. A Campo dei Fiori közelében lakunk, anyám tudja, mi az. Roppant kedves római Teleki-tér, mindent ott vásárolunk. Ez a Via Giulia és a Falconieri-palota, ahol az akadémia van, közvetlen a Tevere partján fekszik. Igen szép és a déli szárnya napsugaras is – mi sajnos az északin lakunk. De például valódi pálmák vannak a kis díszkertjében!

Az olasz nyelv valóban nagyon könnyű, azt hiszem, köznapi társalgásra a legszükségesebbet hamar megtanulom. Velencében például – ami valóban gyönyörű – a Doge-palotában a vezetőt majdnem teljesen megértettem. Hiszen folyton mutogatott! Írtuk már a levlapon, hogy találkoztunk Cinivel – remek volt! Nagyon jól tud olaszul, mulatságos és vagány, mint mindig, többször leittuk magunkat a remek és olcsó borokkal. A találkozás döbbenetes volt: a vaporettón valaki mögénk lép és azt mondja: Prego Signora, dov’e il Ca’ d’Oro? Hát Cini, S [!] röhög, ahogy kifér a fején. – Tóth, a szállodás, dög, – egyszerűen dög. A szoba olcsó, de mindenféle állati mellékest számít fel. Mindegy, Velencében mindenki kitol az emberrel, ez már így van. Cini és Balázs minden fi zetésnél fel-felsikoltottak: „latrok, ezek latrok!” Amiben az a vicc, hogy olaszul is így mondják. De mindenki tud franciául, angolul, stb. Így, Velencében.

Itt, az akadémián egész érdekes a társaság, bár most mindenki keserű a hideg miatt. Weöres Sanyi (feleségével) Csorba Győző, Takáts Gyula költők, mind dunántúliak, Szegedi Ernő (zongorás) érdeklődött Rólad, Éva, hogy felvettek-e az Akadémiára. Szervánszky Péter hegedűs (talán ismered), egyéb zenészek, festők, most várják Kerényi Károlyt, a görög professzort. (Itt a híres vallástörténész.) Kardos Tibort az igazgatót még nem láttuk, csak a titkárát, de tudtak érkezésünkről.

A pénzügyek. Meglepően jól állunk, mert szobapénz címén személyenkint havonként 7 000 lírát kapunk az intézettől. Micsoda váratlan öröm! Úgy hogy – most úgy látszik – nem kell a pénzünkhöz nyúlni Párisig, illetőleg az utazásig. Nem tudom még mennyi itt az élet, de úgy nézem, szépen kijövünk. Kb. (ketten)28 dollár< t >|: nyit :| kapunk így havonta, átszámítva. Ma ittam Marsalát – isteni olasz ürmös. És már chiantit is ittunk, a bor olcsó; meg narancsot eszünk. – Útközben átkoztuk a csomagokat, de hogy ideértünk, kiderült hogy jól számítottunk. Mindenre szükségünk van, rengeteg melegruhára, edényre, ételre (így arra keveset költünk). – Lehet haza kiscsomagot küldeni, ne félj Éva! Hacsak félkilósat is, de kapsz! Nagyon kérlek írjatok részletesen, szeretném tudni, hogy megy a háztartás, vett-e Éva ruhát, Anyám harisnyát, volt-e orvosnál? Mindenről írjatok! – Még egy nagy csuda van készülőben: lehet, hogy januárban levisznek minket Sziciliába, 2 hétre, ingyen! Csak egyszer kell beleesni valahova! Írjatok, nagyon sok csókkal, kézcsókkal:

Ágnes

Kedves Anyám, Éva!

Ágnes körülbelül minden kellemes hirt megírt előlem. Ma már valamivel jobb az állapota, tegnap este orvos is látta. Infl uenzás, de tul a rosszán. Talán már holnap fel is kelhet. Izgatottan várjuk, hogy mi ujság van odahaza. Éva az erkölcsi bizonyítványomat kiváltotta-e?

Ez a levél ép karácsonyra érkezik meg. Minden jót kívánunk. Kicsit szomoru lesz így távol egymástól ünnepelni. Mihelyt melegebb lesz – és nem fázik az ember keze írni – részletesebben beszámolunk.

Anyám kezét csókolja, Évát öleli

Balázs

Publications

Buda Attila, „Szorong a szívben a világ” Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs itáliai, valamint franciaországi levelezése 1947–48-ból, Táguló körök: Tanulmányok, dokumentumok az Újholdról és utókoráról, szerk. Buda Attila, Budapest, Ráció, 2014, 199–201.