Kedves Barátom,

Gyászjelentése mélyen, igen mélyen lesújtott. Bevallom, azzal a szinte gyermeteg hittel, amellyel hiszek és bízom a gondviselésben és az isteni irgalomban, pillanatig se adtam fel a reményt: hátha csoda történik? És most, hetvenhat esztendős fejjel, eggyel többször eszmélek rá, hogy csoda e világon valószínűleg csak egy van: hogy még tudunk hinni a bekövetkezésükben.

Consumatum est. Higgye el, kérem, hogy szívem teljéből osztozom a maga nagy gyászában és szinte remegve gondolok rá, milyen szörnyű elhagyatottság lehet most ez a magáé. Honnan veszen majd erőt folytatni a küzdelmét a kedves élettársa nélkül, akinek személye, mosolya, kedvessége és bizodalma nyilván állandó erőforrása lehetett magának.

A jelentéséből látom: a kedves felesége családi neve Kochanovszky volt. Illett hozzá nagyon. Mint alkalmasint tudja, lengyel nyelven „kochana” annyit jelent, mint „szeretett”, „igen-igen kedves”. A „kochan” tő mindenképpen a szeretet és a szeretni fogalmak kifejezője. Mint ahogyan a túláradó szeretet és kedvesség volt a drága elhunyt egyik legközvetlenebbül megnyilatkozó tulajdonsága. Hosszan tűnődök el a személyén, a megjelenésén, az alakján és nagyon megdöbbent az ilyen hirtelen eltűnése… Kicsit az az érzésem, talán interveniálni ment el az égbe, a maga sikere érdekében.

Mindhalálig megőrzöm majd az emlékét és nagyon megszomorodottan jövök itt el most gondolatban magához, megszorítani a baráti jobbját.

Írjon: mik a tervei? Hogyan igazodik? Őszinte barátsággal köszönti,

Adorján Andor