Kedves jó Kollégám,

Nagy örömmel köszöntöm kedves neje őnagyságát és Önt itt Párizsban és eleve, igazán türelmetlen várom, hogy valahára újra kezet szoríthassak magával.

Ha lehet hinni a rádió időjósainak, tűrhető időre van kilátás holnap. De még ha esik is, (hacsak nem szekerce, vagy jégeső), higgye el mindent megteszek, ami rajtam múlik, hogy ne várjon a hoteljében hiába.

Nem kell, hogy túlságosan siessen és már fél háromkor otthon legyen. Menjen nyugodtan ebédelni oda, ahova hivatalos és amikor az ildom engedi, hát szépen búcsúzzon el a vendéglátóitól. Hadd nyugtatom meg, cseppet se vagyok sznob, se sértődő természetű, hiszen igen-igen jól megértem a helyzetet. Nyilván már 3 óra előtt ott leszek a hoteljében és nagyon nyugodtan fogom ott várni, azzal a türelemmel, amellyel máskor is tartozik egyik ember a másiknak hát még ezekben a mai ítélet-időkben.

Ha úgy fordulna az időjárás, hogy lehetetlenné válna a bejövetelem a városba, telefonáltatni fogok a hoteljébe idején, nehogy a hasztalan várakozással lopjam az amúgy is drága idejét.

Igaz híve és barátja,

Adorján Andor