IGy_GL06

Date: 20-08-1955
Language: Hungarian
Repository: Petőfi Museum of Literature
Document type: Letter written by hand
Publisher: Tüskés Anna (08-12-2017)
Folio number:

Kedves Gyuszi,

 

            Seghers levele – és a Te figyelmességed – valósággal meghatott. Akár hiszed, akár nem, elsősorban az tett boldoggá, hogy a versek tetszettek annyira barátunknak. Én kezdettől fogva vakon bíztam az ügyben, tudod, - és most a könyv sikerében bízok.

            Seghers különben nekem is írt és közölte, hogy fényképet, írói életrajzot és bevezetőt kért Tőled. Ő is sokat vár a könyvtől.

            Néhány nappal ezelőtt kicsit megnéztem, hogyan is áll a magyar Intézet által „patronált” József Attila fordítások ügye. Kiderült, hogy négy-három évvel ezelőtt készült Eluard fordításon kívül mindössze 1 (egy) fordítás készült el azóta. Ami különösen meglepő az ügyben, az az a körülmény, hogy 1.500 példányt ferme megrendeltek a kiadónál az évfordulóra, sőt már hónapokkal ezelőtt ki is fizettek. Egész pályafutásom alatt nem láttam hasonló… mondjuk felelőtlenséget. Közöltem véleményemet Koltai barátunkkal (kissé lapidáris stílusban, ezt elismerem), majd elég önhatalmúlag egyszerűen kivettem kezéből az ügyet. Legyen minden dicsőség az övé, de valakinek a kulimunkát is meg kell csinálnia, igaz? Koltai mester azzal védekezik, hogy három év alatt nem tudott olyan francia költőt találni, aki a Gyergyai Berci által készített nyersfordítások alapján megértette volna Attila verseinek poézisát.

Megnéztem a nyersfordításokat: szerintem kitűnőek, Gyergyai franciára is jól fordít; a baj csak az, hogy a francia adaptátornak – szerintem – nem nyers, hanem olyasfajta „féligsült” szövegeket kell adni, amilyenekkel a Te esetedben kísérleteztem. (Arról nem is beszélek, hogy a versek kiválasztása is némi kiegészítésre szorul, mivel túl „szoborszerűen” mutatja be Attilát. A francia olvasónak nem mindig feltétlenül ugyanazok a versek tetszenek, mint a magyarnak, mellesleg.)

            Ha úgy látod, hogy helyesen jártam el az ügy érdekében, úgy megkérnélek: ha Pesten jársz, támogasd ezt a vállalkozást a Kultintnél. Persze, nem fontos, hogy a kiválasztásról is tárgyalj velük, mert még megsértődhetnek! Ez már egy következő lépés lesz.

            Van természetesen a dolognak anyagi oldala is. Az adaptátornak – aki számára már (ezesetben) tényleg lázasan dolgozok – egyszerűen elfelejtettek honoráriumot előirányozni. Szerintem csak elsőrangú költő jöhet számításba, akit tisztességesen kell honorálni. Ami engem illet, ez a kérdés ebben az esetben, egyszerűen nem érdekel. Valószínűnek tartom, hogy a Kultint azt fogja mondani: nincs keret, hiszen már Gyergyainak kifizették a fordítások tiszteletdíját. Tekintve, hogy semmiképp nem akarok Bercinek „versenytársa” lenni és hogy a fordításokat magam is igen jónak tartom (csak a módszerrel nem értek egyet, amiről nem Gy. tehet) én akkor minden követeléstől elállnék. „Társadalmi munka” – így is megtiszteltetés volna a számomra. Ha viszont adnának ezért a munkáért valamit, megkérhetnélek-e arra, hogy Te vedd fel személyesen a nekem – esetleg – járó honoráriumot?

Flórát és a kicsit sokszor üdvözli, Téged ölel:

                                   Gara László


Publications

„Hadúr ​megfizet érte, reméljük!” Illyés Gyula és Gara László levelezése 1939–1966, éd. by Borbála Kulin, Budapest, Balassi, 2007, 40-41.