KT20

Hága
Date: 05-07-1963
Language: Hungarian
Repository: Hungarian Academy of Sciences, Institute for Literary Studies
Document type: Typed letter
Publisher: Tüskés Anna (29-09-2018)
Folio number: 2

Kedves Tibor barátom,

(Madame Klaniczay is :) Soyez les bienvenus dans la belle France (– ce n'est pas difficile, car le célèbre romancier hongrois disait déjà: tout le monde a deux patries: la sienne et la France.) Mikor néhány hónapig Franciaországban laktam, 14 juillet-n egy asztali kis köszöntőnél is ezt idéztem, ami borzasztó lelkesedést váltott ki. A háború után azt hiszem a franciák kissé elamerikaiasodtak; mintha hiányozna belőlük a spontaneitás, anyagiasabbak lettek talán öntudatosabbak is. De erről inkább majd te írj. Páris 14 juillet után kihalt, aki csak teheti villégiature-ön van, amit nem csodálok; "Paris gît dans une cuve, il n'y pas d'air", illetve a levegő terhes a benzinbűztől. De mindezt tudhatod, ha jól emlékszem hallgattál egy pár szemesztert Párisban. Nincs kizárva hogy elugrom egyszer a ville lumièrebe; de a szabadságom még nem öltött pontos körvonalakat. Egy pár tanulmányt kell megírnom és várom bátyám jövetelét augusztus második felében. Tizenöt esztendeje nem láttuk egymást, de a testvéri kapcsolat nem lazult meg. Családomat nem ismeri azonban, hollandul sem tud, de meghívásom után nekifeküdt "Holland nyelvkönyv"-emnek mert bár Hollandiában, mint tudod, illetve tudjátok, valamirevaló ember több nyelvet beszél, mégis csak jobb ha a nép nyelvéből is ért valamit. (nagyon helyes hogy a magyar fiatalságot is buzdítottad iedegen nyelvek tanulására.)

Sajnálom hogy nem hallhatom elöadásodat Zrínyiről. Az egyetemi évad végén tartottam róla néhány előadást és azon kaptam magam hogy mindinkább jobban becsülöm. Eddig hiányoltam benne az eredetiséget, össze szoktam hasonlítani hollandi kortársával P.C. Hooft-tal és akkor az összehasonlítás az utóbbi javára dőlt el, bár abban is megvannak a jellegzetes vonások melyeket Petrarcától Tassóig az olasz művészek rajzoltak majdnem minden európai műbe. ( A 17. sz. derekán azonban a bibliai hatás győzött a holland irodalomben; a 18.-ban persze a francia befolyás dominált.) De inkább te, a barokk nagy ismerője, írj erről nekem. Magyar "intézetem" szépen gyarapszik. Közben megrendeltem az egyetem részére I. Közleményeidet, bár olvasója eddig csak én vagyok; hallgatóim még nem érték el azt a nívót -és nem is tudnak annyi időt szaktani maguknak hogy egy-egy tanulmányt átvegyenek. Egy magyar származású lányka Nijmegenben ütötte fel sátorsáját – ahol franciát hallgat Vidos honfitárunknál, de az a szándéka hogy bejön Utrechtbe a magyar előadásokra is. Tavaly, illetve ebben az évadban, más elfoglaltság miatt nem igen mutatkozott nálam. Az egy hálásabb tanítvány lenne, mert idegennek hihetetlen nehéz a magyar nyelv. Annál is inkább mert – ahogy Tompa nevezi – sok az "ingadózó" szabály. De valószínűleg nem is tudod elképzelni micsoada nehézséget jelent a gyakorító igék oktatása vagy a névszó-ragozás előadása.

Írtam már egyszer, hogy szándékomban áll egy cikket írni "Egy külföldi magyar docens tapasztalatai és nehézségei"-ről, az lehetne egy nemzetközi magyar docens-kongresszus kiindulópontja.

Köszönöm, hogy figyelemre méltattad kis populista-tanulmányomat, sajnos csak új szempontjaimról szóltál, jobban örültem volna megjegyséseidnek. Igen, több áll benne mint "Die ung. Lit. der Gegenwart"-ban. És evvel a cikkel sem mondtam még ki az utolsó szavamat. Az a meggyőződés érlelődik bennem, hogy a populista irodalom a legmagyarabb irodalom. Itt található meg az archetípus és azért már azt sem hiszem, hogy Herder hatása alatt kezdődött ez az irány. A kanonizált középkori (magyar) irodalom nem tesz sokkal okosabbá és amit a népköltészetről tudunk pl. Sylvester atyánktól az vajmi kevés. Ezért mindinkább a népköltészet és a népmese felé irányul figyelmem. És nem értek egyet Képes Géza cikkével (I.K. 1962-4, 401 sq.) mely szerint nyugaton kedvezőbben fejlődött volna a népies irodalom mint Magyarországon. Én a népiesség alatt – mint olvashattad a Pásztortűzben – a paraszti népiességet értem, és az a fejlett középkori németalföldi irodalomban a parasztság ócsárlásában mutatkozott, ami egyébként nem csoda mert a németalföldi irodalom kimondottan urbánus eredetű. Érdekes, hogy Arany egy olyan Dugonics-féle populizmusban látta a népiesség tolmácsolását. ("Ha én népies éposz írására vetném a fejemet: a fejedelmek korából venném a tárgyamat."). Képes cikke valamennyire konkordáns Sőtér előadsával Utrechtben, melyhez hozzászóltam. Nem emlékszem hogy mit mondtam, de ezt hiszem, hogy a mostani felfogásom már akkor látens volt bennem. De talán hagyjuk most. Utóvégre nászúton vagy, és az irodalomtudományból eleged lehet a kongresszuson. Én, izolált kutatócska, amint magyarul írok, ilyen dolgokra vetemedem.

Kedves Barátom, örülni fogok egy levélnek, és nem mondok le a találkozás reményéről. Kedves nejednek kézcsókomat küldve és téged szeretettel üdvözölve, maradok, híved,

Sivirsky Antal