Miniszter Ur,

Párisi tartózkodásomról tisztelettel az alábiakban van szerencsém beszámolni.

1). A megérkezésem után azonnal egyenként megbeszélést folytattam mindazokkal, akiket a magyar könyvek francia forditása dolgában elözöen számbavettünk. A Budapeströl kért könyvek dicséretesen gyors megérkezése után az emlitett forditókat tanácskozásra hivtam össze. Ezen tisztŕztuk a különféle kiadóknál lekötött, de meg nem jelent és ott nyilván soha meg nem is jelenö magyar könyvek ügyét. Ezek közül a megfelelöeket átvesszük. Megkértem Sauvageot urat ennek gyors elintézésére, valamint arra, tájékozodjék, milyen lehetöség volna valamelyik nagyobb párisi kiadó cégnél egy magyar könyv sorozat - Collection Hongroise vagy Bibliothèque Hongroise meginditására. Ö a DENOEL cégtöl kapott biztató igéretet. Magam a GALLIMARD cégnél Brice Parrain urral beszéltem, hasonló eredménnyel. Mindkét cég hajlik ilyen sorozat kiadására ha a könyvek egy bizonyos mennyiségét átvesszük. A fenti forditókkal és Sauvageot urral történt következö tanácskozásunkon már kijelöltük a kiadandó, illetve leforditandó könyvek első csoportját. Roger Richard ur vállalja Móricz Zsigmond Boldog Ember cimü könyvét, André Prudhommeaux vállalja a magyar származásu Georges Villa ur társaságában Kassák Lajos Egy Ember Élete cimü könyvének első három kötetét, Polyák Ilona kisasszony Ligeti Lajos Sárga Emberek, Sárga Istenek cimü könyvét, Madame Petitjean Tersánszky Jenö Kakuk Marcijának elsö három kötetét vagy annak a szerzö engedélyével való röviditett anyagát, Dobossy László ur a L’Hummanité-nál dolgozó L'Hermite ur társaságában Lukács György tanulmányainak egy kötetni gyüjteményét. Gábriel Marcel urral, a Plon cég egyik igazgatójával történt elözetes megbeszelés alapján és mivel Marcel ur elözöen is hajlott az általa jól ismert és nagyrabecsült Babits Mihály valamelyik művének kiadására, megkértem Just Béla urat, hogy Armand Minard, a lyoni egyetem összehasonlitó nyelvészeti tanárának társaságában készitsen probaforditást Babits Halál Fiai cimü könyvéből. Kifogástalán forditásban máris kiadásra vár Madách Ember Tragédiája és Kosztolányi novellás kötete. A forditókkal, mint elözöen jelentettem, abban álapodtam meg, hogy a honoráriumot elvégzett és megbirált munkájuk alapján folyósitjuk. A birálatot Sauvageot ur vállalta. A francia frank értékének változása és a könyvek különböző terjedelme miatt a forditás költségét nem lehet pontosan megállapitani. Legelsö jelentésemben egy-egy könyv leforditásának költségére körülbelül l00.000 Frank átutalását kértem.

Ez az átutalás nem történt meg. Arra kérem Miniszter Urat, sziveskedjék intézkedni, hogy legalább öt könyv költségét Lelkes István urhoz, a PÁRISI MAGYAR INTEZET igazgatójához átutalják, illetve hogy Lelkes István ur felhatalmazást kapjon, hogy az Intézet tartalék pénzkészletéböl az esedékes összegeket kiutalhassa.

2). Károlyi Mihály követ urral, Szabó Zoltán kulturális attasé és Gyomai Imre sajtó attasé urakkal, valamint Lelkes István urral folytatott többszöri megbeszélés után tisztáztuk a Külügyminisztérium és a Kultuszminisztérium külföldi szerveinek másutt is oly kivánatos, Franciaországi együttmüködését. Ennek alapján a Kultuszminisztérium bármily kulturális ügyben közvetlenül fordulhat a Külügyminisztérium párisi szörveihez és számithat minden formalitás nélkül azok közremüködésére.

3). Kivánatos volna a Franciaországban élö nagy számu magyarság francia nevelésben részesült, igen sokszor egyetemet végzett gyermekeivel törödni. Megkérem Miniszter Urat, sziveskedjék átirni a Népi Kollégiumok és egyéb Kollégiumok igazgatóságához, nem volna e mód hogy évente legalább 10-15 ilyen francia müveltségü, rendszerint francia állampolgárságú, de legtöbbször magyarul már alig tudó föiskolai hallgatót egy-két évre Magyarországba hivjunk. Véleményem szerint ezt intézményesiteni lehetne a más országokban nevelkedett diákokkal is.

4). Több olyan Párisban élö magyar müvésszel beszéltem, akik külföldön a magyar névnek igen nagy megbecsülést szereztek, akik magyarságukhoz mindig erösen ragaszkodtak, de hazulról a megbecsülésnek soha semmi látható jelét nem kapták. Ugy éreztem, igen jól esnék neki ha ilyenben végre részük lehetne. Nem tudom, nem volna e helyes ezeknek valami kitüntetést vagy legalább elismerö iratot juttatni. Gondolok elsö sorban Harsányi Tibor zeneszerzöre, Csáky József és Böthy István képzömüvészekre Blattner Gézára, a francia pantomin egyik legföbb irányitójára, Gara Lászlóra; mindazokra az érdemes magyarokra akiknek nincs hivatalos összeköttetésük hazájukkal.

5). Párisi utam elött felkerestem Svajcban Szilasi Vilmos urat, a Freiburgi egytem philosophai tanárát. Mint emlékezetes/ többek biztatására ö hajlandónak mutatkozott, hogy visszatérjen Budapestre és be is adta pályázatát a budapesti egyetem üres philosophia-történeti tanszékére. Megtudván azonban, hogy erre {Fogarassi Béla|} is beadta pályázatát, s nem akarván annak versenyt támasztani, a pályázatot visszavonta, miután igéretet kapott, hogy a legközelebb megüresedö egyetemi tanszékre meghivást fog kapni. Kérem Miniszter Urat, kisérje figyelemmel Szilasi Vilmos ügyét. Szilasi tanár ur a maga szakmájában nemzetközi tekintélynek örvend és ha hajlandóságot mutat arra, hogy az egyik legjelentékenyebb nyugati tanszéket egy budapestiért odahagyja, mindenképen figyelemmel kell lennünk arra, nehogy kedvét szegjük vagy érzékenységében megbántsuk. Nem tudom, nem volna e kivánatos öt is, aki magától semmiértsem fog jelentkezni, valami elismerésben részesiteni vagy addig is az Akadémia tagjai sorába meghivni.

6). Genfbe visszatérve rögtön beszéltem Trolliet úrral. Annak ellenére, hogy a megállapodás szerinti költségböl a Présence első hat számára csak l0.731 sFr. érkezett meg (a kért l5.000 sFr. helyett) Trolliet ur hajlandónak mutatkozik a folyóirat azonnali meginditására, számitva azonban a hat számra megigért összegre. Kérem tehát a 15.000 sFr.-ból hiányzó összeg, valamint a Budapestre küldött szabályszerü megállapodás hivatalosan aláirt példányának gyors idejuttatását

7). A genfi Magyar Könyvtár ügyét visszatérve ép oly megoldatlannak találtam, mint amikor itthagytam. A lengyel fökonzulátus amelynek épületében a Könyvtár helyiségeket bérelt, a bérletet február 28-ra felmondta. Ugyanakkor a magyar konzulátus genfi helyiségei teljesen üresen állanak és Magyarországnak Genfben semmi kulturális szerve nincs. Kivánatos volna, hogy a Kultuszminisztérium és a Külügyminisztérium itt is olyan együttmüködésre jusson mint amilyen Párisban már oly kitünöen sikerült. Az ügyben a napokban fogok Oltványi követ urral beszélni. Utána külön jelentésben számolok be Miniszter Urnak.

Körülbelül két hét múlva szándékozom hazaindulni. Részletesebb jelentésemet igy élö szóban adhatom elö. Kérem Miniszter Urat, hogy a minisztérium illetékes szervei a hazautazáshoz szükséges engedély gyors megszerzésében támogatni sziveskedjenek.

Kérem Miniszter Urat fogadja öszinte nagyrabecsülésemet.

Illyés Gyula